Próbált orvosságok leírva
A kézirat jellemzői
vonal




1. Aréna ellen orvosság, és ahhoz való eszközököt mint kell csinálni

Az nyírfának az tetejit, aki ez idei termés [a kéziratban tenned], le kell szedni, és apróra vagdalni, mentül apróbbra lehet, és meg kell fűzni [főzni] erősen patakvízben, de az vizet alatt kell meríteni, azután abban fürdeni egynyihányszor pedig, de más, hideg vizet nem kell hozzátülteni, csak azon egyszer fűzött vizet kell mindenkor melegíteni.

A zabot is mind szalmástul kell megfűzni, és abban fürdeni javallják.

Item reggel éhgyomorra egy kanál epervizet innya.

Az fövenyes ember mikor írzi [érzi], hogy az fájdalom reá kezd jűni, petrezselyemgyökeret egyék gyakorta, de kiváltkíppen akkor, amikor az füveny fölettébb reg[n]álna rajta. Az pedig nyersen és mentül többet porcfűvizet igyék, preparált rákszemet eresztvén belí [belé].

Az csipke, bár legyen két koreccal, azt mind magostul meg kell törni egy akó bor söprőiben, azután kétszer kell megígetni [megégetni], és ánizsmagot belívetni. Mikor másodszor ígeték, akkor kell az rózsavizet belítülteni.

Az fehér rózsát is levelenkint kell szedni, tiszta mozsár fazékban megtörni és írós vajjal öszvegyúrni, úgy álljon [a kéziratban ollyan] kilenc napig, azután megolvasztani, és ruha által szűrni, egy óntálban kemínyen rózsavízzel megkeverni, tíz napig más-más vízzel kell kimosni, és úgy övegben [üvegben] rakni. Kilenc napig tartván megolvasztani és megfűzni, a ruhán általszűrvén a fájást vele kenni.

vonal




2. Item föveny ellen való jó orvosság

Petrezselmet szépen megfaragni a züldje felé az középig jó bőven, és úgy örög [öreg] övegben [üvegben] tenni, bor seprejit belítülteni [belétölteni]; de mikor az ígettbort [égett bort] ígetik, egy [egy szó helye üresen hagyva; az OSZK Quart. Hung. 2247. sz. kéziratban ehelyütt mitovnicsány áll] tiszta búzábul szaladot csinálni, és azzal kell az ígettbort ígetni a bor sepreibül, és az ilyen ígettborbul [égettborból] kell egy-egy kanállal szerecsendióra innya.

Item füveny ellen. Az retket citrom formán meg kell metélni, és igen megfaragni nádmízzel [nádmézzel], annak az levét innya egy-egy kalánnal estve és reggel.

vonal




3. Amidőn az ember elbágyad, és az gyomrátul szívére száll
avagy peniglen fejiben az fájdalom

Végy gyöngyvirágecetet, és veres skarlátot megáztatván abban az ecetben, tedd az gyomrodra, de hintsd meg aranyporral az megnevezett skarlátot, még bészéje [míg beszíja]. Egy kis óráig tartsad az gyomrodra.

vonal




4. Az apácaírat így kell csinálni

Májusban az írós vajat mindjárást az íróban, mihent megkél, vedd ki, mindaddig mossad borban, még [míg] tiszta bor jő róla, azután rózsavízben erősen kell mosni mindaddig, még az borszag nem érzék [érzik] rajta. Annyi vaj legyen, mint egy lúdtojal [lúdtojás]. Végy egy mogyorónyi gánfort [kámfort], igen aprón kell vakarni, belí [belé] kell tenni, végy egy lat tuca port, azt is kell belíkeverni rézedényben [? a kéziratban víz gyenben] kell tenni, s úgy kell eltenni.

vonal




5. Azmely embernek igen nagy betegség miatt elvísz [elvész] az szája íze, hogy semmit sem [egy szó helye üresen hagyva; az OSZK Quart. Hung. 2247. sz. kéziratban ehelyütt ehetik áll], nem is kívánja az ételt; bár gyermekágyas asszony is legyen, így kell táplálni, hogy az éhség miatt nagyobb nyavalya ne érts[e]

Végy egy hitvány és menníl vínebb [mennél vénebb] kappant, azt megölvén és megtisztétván rendi szerínt, metíld le minden húsát, az csontjait egy famozsárban törd öszve, de nem igen apróra, azt rakd egy ónpalackban az hús közí [közé], aközí tégy ennihány aranyat; ha aranyad nincsen, aranyláncot, azkin [a kéziratban az szin] zamánc nincsen. Törötlön [töretlen] sáfránt, szerecsendió-virágot kell belítenni, így b[e] kell s[ó]tolni az palackot igen erősen, hogy az víz belí ne mehessen, azután egy fazík vízben kell tenni, ehhez ha nemigen jó [ti. a dugó], tehát úgy kell betenni, hogy az száját ne írje az víz, ha peniglen jó az sótója az palacknak, tele [a kéziratban fel] lehet az víz. Kivenni az tőztől [tűztől], tiszta gyolcsruhán által kell facsarni, tiszta e[d]ínben el kell tenni. Tehénhús levíben vagy bár egyéb lívben [lévben] és azkit szeret az beteg, csakhogy igen meleg ne legyen, tégy abbul az kappanlívbül egy kanálkával belé, hadd olvadjon el benne. Az[t] megegye az beteg minden nap kétszer, annyi, mintha egísz kappant megenník [megennék]. Igen jó orvosság még szárazbetegség ellen is.

vonal




6. Az aranyvizet így kell csinálni

Mikor az gyöngyvirág virágzik, annak az szépét egy övegben [üvegben] kell tenni, szemenkint szedvén, arra penig jó erős bort köll tölteni, a rózsának az virágját köziben tenni, sárga violát, rozmaringot, anni zsályavirágot, spikinár[d]virágot, levendulavirágot, ezeket mind belítévén [belétévén] tegyék a verőfényre, és minden nap keverjék. Mikor kiígetik [kiégetik], azelőtt harmadnappal tegyenek törött fahajat belí, szerecsendiót is és annak virágját szegfüvet, [székfüvet?] ezeket mind öszvecsinálván akár vasfazíkban ígesse meg, akár máskíppen, de három aranyat tegye[n] belí, úgy általégesse.

vonal




7. A szelekrül

A folia ferrit szép tisztán kell megszedni, semmi csupkát rajta nem hadni, egy latot kell ebben venni, és narancsot, menníl [mennél] szebb színyőt [színűt] venni, és gyengén meghámozni, ánizsot [a kéziratban a nyazot] fél kanalat, szépen megtisztítani, hogy csupkája ne maradjon, mindezeket kemencére kell tenni két papiros között, és megszáraztani. Nem árt, sőt jobb egy kis fahajat is tenni köziben, és igen aprón megtervén sőrő [megtörvén sűrű] szita által meg kell szitálni. Ezen porbul fél dió hajá[n]yét kell bévenni borban ebíd vagy vacsora előtt egy órával napjában egyszer vagy minden harmadnapjában egyszer. Megídeséthetni [megédesíthetni] cukorkandlival. Igen hasznos.

vonal




8. A zöld zsírt így kell csinálni

Majoránnát, zsályát, fodormintát, mádrafüvet, örmet [ürmöt] , mífüvet [méhfüvet], rutát, Boldogasszony tenyerét, szegfüvet, macskamádrát, tetive [teteje] nélkül való füvet, uloznikot, preterznikfüvet, mindenikbül egyiránt végy, és meg kell vagdalni, és írós vajban avagy új hájban meg kell jól fűzni [főzni], de nem kell megpetyelődni, csak szép lassan köll fűzni, azután jól kifacsarni tiszta e[d]énben, és ha vajjal főzék, ihaték [ihatik] is ember belűle.

vonal




9. Azkin igen uralkodik az hurut

Rózsa virágját azmint leszedik, azalatt való bimbócskákot meg köll fűzni [főzni] erősen vízben. Az lábait abban az vízben tegye bé az ember, és tartsa benne magát, és párolni igen jó.

Item az csipkefának gyümölcsét köll szedni, menníl [mennél] többet, azt egy mázos csuporban tévén erősen kell kinyérhéj alatt megfűzni. Leszőrvén [leszűrvén] az levét veres cukort kell rakni belé, és azzal felforraltatni, úgy innya melegen, kiváltképpen íhomra és étszakára. Azkinek veres cukra nincsen, tiszta mízzel is meglehet. Igen hasznos.

Item végy tiszta, szemen szedett búzát, az[t] tiszta vízben megmosván, egy mázos csuporban kenyérhaj alatt erősen meg köll főzni, azután le kell szűrni az levét. Nádmézzel feleresztvén meg kell forraltatni újonnan, és azt innya melegen. Akinek nincsen nádmíze, mízzel is jó, csak tiszta legyen.

vonal




10. A solyomttal [sulyommal] így kell élni füveny ellen

A bélét ki kell venni, megszáraztani, és porrá tenni; malozsával kell véle élni.

Item a szerecsendiót négy-négy felé kell hasogatni, egy övegben [üvegben] tenni, igen szép új faolajt kell arra tölteni, és az verőfényen tartani. Amikor jól megázik, le kell róla szűrni a faolajt, és egy iskátulában rakni azon szerecsendiót. Estve s reggel egy-egy gerezdet megenni, erre osztán egy-egy kalán gorelkát innya. Igen hasznos, próbált orvosság.

vonal




11. Catharusrul való flastrom

Végy egy csigát, aztat igen aprón meg kell törni. Esmét fél diónyi kovászt, 5 szökfüvet belétörni, egy szerecsendiónak negyedrészét, 8 csöpp faolajt, 3 csöpp axtanolajt, mindezeket öszvetörvén és kevervén úgy, hogy flastrom legyen belőle, és szép tiszta ruha közöl az feje lágyára – elsőben megfestelvén [megfüstölvén] nádmízzel azon flajsztromat – estve avagy reggel felé kell reákötni melegen; ha peniglen megszáradna, újítani kell. Igen jó.

vonal




12. Csúz ellen való orvosság

Végy rozslisztet, fehír grétát [krétát], vadsáfránt, mindezekbül egy latot, ezeket öszvekevervén az [d]aganat[ot] h[i]nteni kell véle. Igen hasznos és jó orvosság.

vonal




13. Csúz ellen igen jó füst

Végy rozslisztet, fehír grétát [krétát], kámfort, vadsáfránt, mindezekbül egy lattal, nyírfaabroncsnak az híját [héját], és ezeket mind öszvekevervén igen jó csúz ellen.

vonal




14. [Öklelet ellen]

Item végy két kalán lenmagolajt, két kalán mézet és két kalán édes tejfelt, habard együví [együvé] flastrom módjára, és súnd[?] az kék papirosra, azután tegyed az oldaladra, azhol az öklölet vagyon.

Item nyúlhájjal is gyakran kell [kenni], használ.

vonal




15. Fehérbetegsíg ellen való orvosság

Egy kis ruhácskát erős ígettborban [égettborban] kell mártani, az sebre tenni, ha megszárad, esmét úgy kell cselekedni.

Item végy széleslevelő zsályát, vízben kell megfűzni [megfőzni], párolni kell a sebet, mikor az termíszet elmúlik, harmadnappal utána.

Item fehérrózsa-vizet is jó innya estve és reggel, de nem sokat, hanem csak keveset.

Item az mileszavizet is az szerint [a kéziratban szürint] kell innya, az is hasznos.

Item kükényfának gyökerit vagy meggynek gyökerit, fekete örömnek [feketeürömnek] gyökerit kell ásni, meg kell igen szépen mosni és apróra metélni, birsalmá[nak] levelit is jó csomóval közében, jól meg kell fűzni [főzni] fördőnek, abban förödni igen-igen jó.

Item az petrezselymet, rúzsát erősen öszve kell törni édes írós vajjal együtt, egy zacskót kell csinálni, abban rakni ezen öszvetört petrezselymet, azt az sebre kell tenni, és mikor akarsz evvel az fördővel gyakran élni, mindenkor fördő után azt kell cselekedni.

Édeslapunak gyükerit, azmelykor magasan fölnő, tetejin vagyon, mint egy ecset, ki olyan bogácskóró[-forma] leveleiben vizet tart nyárban. Sömörtül is jó az olyan víz. Annak gyükerit, földibodzának gyökerét, belingfüvet [beléndfüvet] gyökerestül, fekete örmet [feketeürmöt] gyökerestöl, azmely füvet tótul mertnicának hínak, gyökerestöl. Ezeket megvagdalván meg kell főzni fördőnek. Esztendőiben háromszor élhetsz véle, egyik-egyik fördőben háromszor feredhetsz. Mikor az fördőben ülsz [a kéziratban állsz], elsőben egy tyúkmonyat kell sötni öregen, és egy szerecsendiót meg kell törni erősen, az tyúkmonyat ketté kell szegni, úgy kell enni avval az szerecsendióval, hogy semmi ne maradjon az szerecsendióban, hanem mindenestöl meg kell enni tyúkmonnyal. Csak egyszer kell enni az tyúkmonyat, azmelyet nem is szüksíg, hogy megsózzák.

Item vinikevesszőt [venyigevesszőt], bogácskórót és borsószalmát, külenb-különb mindeniket megígetni [megégetni] és hamuvá tenni, ezeknek hamuábul amennyit egyikébül, másikíból s harmadikábul is annyit egy zacskóban tévén, forraltasson egy fazék bort, azmely bort által kell szőrni [szűrni] azon az zacskón avagy hamuján ennihányszor, hadd szálljon le, és hidegedjen meg, azt avval mind időközben, mind reggel s mind penig vacsora után élhet, egyszóval mindenkor.

vonal




16. Flastrom, azkin valami mérges kelís [a kéziratban halis] kél

Végy bontott mízet [mézet] és lúdhájat annyit, mint az méz, és [a kéziratban ménes], morzsolj fehér kenyér belit köziben, hogy olyan légyen, mint az kása, és főzd meg jól, és úgy jó melegen két ruha között kösd az kelésre, eloszlatja avagy igen könnyen tartja és megfakasztja.

vonal




17. Flastrom, azkinek mája vagy vese heves

Végy kovászt, kámfort, sáfránt, ezekbül egy latot, ecetet, faolajt, ezeket öszvekevervén kend kék papirosra, és kösd az májra vagy vesíre, igen hévesít [hűvösít]. Hasznos.

vonal




18. Flastrom szívfájásrul avagy szívdobogásrul, igen jó

Végy himberecetet, zsemle bélét, kámfort és sáfránt, fahéjat, székfüvet [szekfüvet?], ezt öszvefőzvén veres skárlátra vagy kék papirosra köll kenni, és úgy a szívre kötni lágy melegen. Igen jó és hasznos.

vonal




19. Más orvosság, ki mind szívre, mind pulzusra jó hévsígrül

Végy egy avagy két citromot és annak az levelét is, az citromot igen apróra törvén, ahhoz kámfort és sáfránt és egy-egy kevés fahéját és székfüvet [szekfüvet?] és két citromhoz egy egísz szerecsendiót és egy kevés tergyéket [terjéket], ezeket mind öszvekeverni és verös skarlátot [a kéziratban salátát] beléje mártani, és azkinek az szíve hívsígben [hévségben] vagyon, az szívire és pulzusára kötni, és hívösít.

vonal




20. Flastrom, sírís [sérés] ellen igen hasznos

Végy lenmagolajt, ahhoz annyi rózsaolajt, egy tyúkmonynak fehérét, timsót, kámfort köziben törni, azután vagy lencsepor, avagy kék papirosra törleni, és az sírísra [sérésre]melegen kell kötni. Jó és hasznos.

vonal




21. Flastrom, lépre való

Egy lat szegfüvet [székfüvet?], egy lat sáfránnak gyükerit, egy lat szerecsendiót, aki az virágjában bé van burítva, egy lat violagyükerit, egy lat timsót, egy lat kámfort, egy lat istenfáját, és ezeket mind meg kell törni együtt, és egy tálban tölteni, egy tyúkmony fehérét küziben tölteni, egy kalán faol[a]jat, egy kalán erős borecetet és egy kalán rózsaecetet.

vonal




22. Flastrom, gyomorra való, amidőn semmi íze nincsen az ételhez

Végy kék papirost, rakd reá friss Boldogasszony mentáját, üntsd meg az leveleket kardus vagy peniglen fahé vizivel, rozmaringot, kakukkfüvet és ciprust jól megszárítván, azt az háromféle füvet törd porrá, és hints[d] meg felül még ecetet, Boldogasszony mentáját, azután kö[ss]ö[d] az gyomrodra, napestig rajta tartván az gyomrodon.

vonal
Újszövetség, Laubán, 1754.
A kézirat jellemzői
vonal




Mandulatorta

1 font cukor, 1 font mandula, 8 lat kenyérprézli, 1 citrom héját, 28 tojásnak sárgáját, 14 fehérjét, 4 cetli* csokoládét egy óráig trajbolni*.

vonal
Szathmárnémeti Sámuel leveles tárcájából
A kézirat jellemzői
vonal




[cím nélkül, negyednapi hideglelés ellen]

Én bizony, édes komámuram, a negyednapi hideg ellen más, jobb orvosságot nem tudok, hanem az centoria,* pápafű és bárányüröm [beszúrva üröm helyébe] levét öszvetörvén s borban megfőzvén, reggelenként s estvénként, mint az kávét, melegen igya az ember, s Isten után fog használni, mivel próbáltam.

vonal